Az Ezüstforrás síksága

Az ezüstforrási síkság mindig is fontos farmgazdaság volt, korábban pedig még ércet is bányásztak ezen a területen. A nevét valószínűleg azért kapta, hogy tükrözze a hely természeti kincseinek gazdagságát. De a valóságban ezt a nevet előőször egy, az alkímisták által hátrahagyott térképen említették meg. Az alkímiában ezüsttel ábrázolták a varázslatok eszenciáját, és az Ezüstforrás volt a jelzése annak az ősi varázslatnak, aminek a maradványait még mindig meg lehet ott találni.

Ez az a mágia, ami után a Bölcsesség Szeme is kutat. Annak érdekében, hogy a közelében legyenek, a Bölcsesség Szeme ideköltözött a régi kontinensről, Kolydia-ról Varanas-ba - a városba, ami uralkodik Ezüstforrás síksága felett.

Peers farm, Maidges farm, Dorians farm

Ez a három kis farm fontos ellátója Varanas-nak. Sajnálatos módon nem régen egy betegség terjedt el, aminek következtében sokkal kevesebb termést arattak le, mint a korábbi években. Annak ellenére, hogy a Bölcsesség Szeme már régóta dolgozik ennek a bosszantó és kényszerű problémának a megoldásán.

Elhagyatott Apátság

Úgy 70 évvel ezelőtt építették, majd 40 évvel később már el is hagyták ezt a régi apátságot. Egyszer egy Titokzatos Szervezet használta, amely miközben titokban tartotta valódi mivoltát, a Bölcsesség Szemével együtt dolgozott tiltott mágikus kísérleteken. 30 évvel ezelőtt egy baleset történt, és majdnem a teljesen megsemmisült a szervezet. Azóta a baleset óta az apátság elhagyatottan áll. Mostanra a belseje egy rémséges hellyé változott, amelyben nyughatatlan A‰lőhalottak lelkei vándorolnak.

A Homályos Bánya

A Homályos Bánya régebben gazdag volt ércben, és nagyon jelentős volt Varanas kereskedelmében. De amikor a ritka ásvány majdnem teljesen kimerült, az eredeti kereskedelmi társaság áttelepült a Futóhomok Kanyonba hogy új lelőhelyek után kutasson. A társaságból kialakult a Sötét Dicsőség Rendje. Mostanában csak néhány jövedelmező érc erecske maradt a bányában, amit óriási pókok őriznek, amik a mélységben tanyáznak. Ezen felül portyázó banditák garázdálkodnak a területen, így a normális emberek elkerülik a helyet.

A Mágikus Fátyol Tó

A Homályos Bánya és Tagena között fekszik egy tó. Fényes nappalokon a fény fel-felvillan a felszínén, és a táncoló napsugarak látványa ámulatba ejti az arra járókat. Amikor a vízpára felszáll a mélységből, és ködbe borítja a tavat, az olyan, mintha egy hatalmas mágikus fátyol borulna rá. Ez a természetes látvány adta a tónak a nevét. Miután leszáll az alkony, és az utolsó napsugarak átragyognak a vízpárán, egy aranyló öv kezd el pislákolni. Egy szigeten a tó közepén egy régi házikó dereng, amit egy remete épített. Azt mondják, hogy ő valaha mágus volt, aki a Bölcsesség Szemének dolgozott. Senki sem tudja biztosan, hogy miélt döntött úgy, hogy visszavonul és elvonultan éli le az életét ezen a helyen.

Tagena

Ezt a területet egy ősi, monumentális városnak a romjai borítják, aminek a ragyogása elveszett már jó ideje, és csak a romjai emlékeztetnek egykori dicsőségére. Néhány elkerített platformon kívül az egész várost a talajszintre építették. Az egykoron fenséges város falainak romlott csökevényei még megpróbálnak átcsillogni azon a nyomasztó egyhangúságon keresztül, amit sugároz a hely. A Savantok hittek benne, hogy a falak félelmetes külső megjelenése nagymértékben megnöveli a jelentésüket. Szörnyűséges őrzők járják fáradhatatlanul a város romjait. Noha nyilvánvalóan a dolog, amit egykoron őriztek, már régen elpusztult, és pusztán a tudattalan védelmező ösztönük hajtja őket. Noha talán közük lehet a közeli ajtókhoz, hiszen idáig senki sem jutott el odáig, hogy kinyissa őket.

A Túlélők Csarnoka

Ez egy emlékmű, ami hátramaradt az ősi civilizációból. A tudósok véleménye szerint rengeteg különböző út vezet ide minden irányból, könnyűűvé téve így mindenkinek az idetalálást. Most ezek a masszív ajtók, amik Tagena-ból vezetnek a Túlélők Csarnoka felé, zárva vannak. Senki sem tud átjutni rajtuk.

A Feledés Oltára

Tagenában egy terem romjai hevernek, amelynek mind a négy fala már régen összeomlott. Csak a klasszikus stílusban faragott alapok és a ledőlt oszlopok maradtak. Ez egy világos és tágas hely, és lehet érezni a múlt dicsőségét keresztül a köd fuvallatán. A terem romjain kívül hatalmas őrök vannak, amik hajlííthatatlanul őrjáratoznak a területen. Noha nyilvánvalóan a dolog, amit egykoron őriztek, már régen elpusztult, és pusztán a tudattalan védelmező ösztönük hajtja őket.